Williams FW18 | |
Gyártási adatok | |
Versenysorozat | Formula–1 |
Gyártó | Williams |
Előző | Williams FW17 |
Következő | Williams FW19 |
Műszaki adatok | |
Vázszerkezet | Szénszálas epoxi monocoque |
Első felfüggesztés | Williams kettős keresztlengőkaros, kapcsolórúd |
Hátsó felfüggesztés | Mint az első |
Motor | Renault RS8 V10 szívómotor |
Váltó | Williams 6 sebességes szekvenciális |
Üzemanyag | Elf |
Gumik | Goodyear |
Versenyeredmények | |
Csapat(ok) | Rothmans Williams Renault |
Pilóták | 5. Damon Hill 6. Jacques Villeneuve |
Első verseny | 1996-os Formula–1 ausztrál nagydíj |
Utolsó verseny | 1996-os Formula–1 japán nagydíj |
Futott versenyek | 16 |
Győzelmek | 12 |
Dobogós helyezések | 21 |
Edzéselsőségek | 12 |
Leggyorsabb körök | 11 |
A Williams FW18 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Williams F1 tervezett az 1996-os Formula–1 világbajnokságra. Pilótái Damon Hill és az újonc Jacques Villeneuve voltak.
A kasztni alapvetően az előző évi továbbfejlesztése volt, főként az FIA által előírt új szabályoknak megfelelően. A versenyzők mélyebben ültek az autóban, ez megváltoztatta az autó súlypontját, s ez befolyásolta a kezelhetőséget.[1] A Williams aerodinamikailag sokkal jobb autót épített, mint a rivális Benetton és Ferrari csapatok. A megbízhatósággal sem volt gond. Az idény 16 versenyéből tizenkettőt valamelyik Williams-pilóta nyerte meg, ebből Hill nyolcat, Villeneuve pedig négyet. Hill világbajnok lett az év végén, így Graham Hill-lel ők lettek az első apa-fia páros, akik mindketten Formula-1-es világbajnokok lettek.